Az általánosan használt deoxidálószerek olyan reakcióelveket alkalmaznak, mint a vaspor-oxidáció (vas-alapú), az enzimoxidáció (enzim-alapú), az aszkorbinsav-oxidáció és a fényérzékeny festék-oxidáció. A legtöbb használt dezoxidálószer vaspor oxidáción alapul. Ezeket a vas-alapú deoxidálószereket zacskókba csomagolhatjuk, hogy az oxigénkoncentrációt 0,01%-ra csökkentsük. Általában 1 g vaspornak reagálnia kell 300 ml oxigénnel. A megfelelő adagolást a csomagolás után visszamaradó oxigén mennyisége és a csomagolófólia oxigénáteresztő képessége alapján kell kiválasztani. Az alkalmazások közé tartoznak a cukorkák, a szárított tengeri ételek, a főtt hústermékek, a rizssütemények, a tészta, a sajt és a szárított zöldségek. A zacskós dezoxidálószerek mellett műanyag címkéket vagy különféle aktív vasport tartalmazó kártyákat is behelyeznek a csomagolásba.
A vas-alapú deoxidálószerek mellett az enzim-alapú deoxidálószereket is széles körben használják. Az enzim-alapú deoxidálószerek érzékenyek a pH, Aw, sótartalom, hőmérséklet és egyéb tényezők változásaira, és a reakció során vizet igényelnek. Ezért nem túl hatékonyak az alacsony nedvességtartalmú élelmiszerekben. A palackozott sörben vagy szeszes italokban azonban ez az oxidálószer közvetlenül kis csomagokba készíthető, és az üveg kupakjába helyezhető. Alternatív megoldásként az enzimrendszereket rögzíthetjük polipropilén vagy polietilén fóliákon. A dezoxidálószerek másik típusa a fényérzékeny festék-deoxidáló. Ez a deoxidációs technológia egy kis etil-cellulóz fólia (amely fényérzékeny festéket és benne oldott oxigénmegkötőt tartalmaz) lezárását foglalja magában egy átlátszó csomagolótasak tetején. Amikor a csomagolófóliát megfelelő hullámhosszú fénynek tesszük ki, a gerjesztett festékmolekulák szingulett oxigénné érzékenyítik a csomagolófóliába behatolt oxigénmolekulákat. Ezek a szingulett oxigénmolekulák ezután reakcióba lépnek az akceptor molekulákkal, és elfogynak. Az ausztrál O2TM-et számos műanyag csomagolóanyaghoz tervezték. Az anyag reaktív komponensei csak ultraibolya fénnyel vagy nagy energiával történő aktiválás után válnak aktívvá, így alkalmas filmekké, lapokká és bevonatokká történő feldolgozásra. A hajlékony rétegekben lévő O2TM tesztek azt mutatják, hogy szén-dioxid hiányában is meg lehet akadályozni a penészedést, sőt látható fényben a sonka kifakulását is meg tudja akadályozni.
